• 
  
  
  
  
• Kezdőlap
  • Bemutatkozás
    
    
    
    
• Dokumentumtár
  • Tanév rendje
    
    
    
    
  • Munkaterv
    
    
    
    
    
  • Fogadóórák
    
    
    
    
  • Pedagógiai Program
    
    
    
    
  • Szervezeti és Működési Szabályzat
    
    
    
    
  • Közzététel
    
    
    
    
  • Kompetenciaeredmények
    
    
    
    
• Archív képek
  • 2012 / 2013 tanév
    
    
    
    
  • 2013 / 2014 tanév
    
    
    
    
  • 2014 / 2015 tanév
    
    
    
    
  • 2015 / 2016 tanév
    
    
    
    
  • 2016 / 2017 tanév
    
    
    
    
  • 2017 / 2018 tanév
    
    
    
    
  • 2018 / 2019 tanév
    
    
    
    
• Pályázatok
• Kapcsolat
  • Intézményvezetés
    
    
    
    
  • Titkárság
    
    
    
    
  • Intézményfenntartó
    
    
    
    
  • Vendégkönyv
    
    
    
    

css menu builder by Css3Menu.com

Hidasnémeti és vizsolyi diákok indultak útra a projekt keretében, hogy felfedezzék a Felvidéket, azaz annak egy szeletét, amelyet 4 nap alatt meg tud mutatni. A buszra felszálló gyermekek tiszta időben messze elláthatnak az iskolák ablakaiból, a településeket körbe ölelő dombokról, de nagyon kevesüknek volt rá lehetősége eddig, hogy messzebbre elutazzon, vagy átlépje a magyar-szlovák határt.

Az út nagyon fontos része lett a tanulók 2022-23-as tanévének.
- Már a kimozdulás; a több napos, a távolban való alvással járó kirándulás ténye olyan komplex élményben részesítette őket, mely itt a végeken ritkán adatik meg a gyermekeknek.
- S emellett úgy gazdagodtak tudásban a meglátogatott helyszínek által, hogy ők észre sem vették, hogy tanulnak. Igazi élménypedagógiai napok voltak.
- Mindemezek mellett a legfontosabb az érzelmi fejlődés. Közelebb kerültek a Felvidékhez, a magyar történelmi és kulturális értékekhez. Erősödött gazdagodott identitásuk, a nemzeti tudatuk.
- A turisztikai programelemek a természethez vitte közelebb a gyerekeket, s a sok bosszúságot okozott felhőszakdások is tanítottak, formáltak, elfogadóvá tettek.

Felhőszakadás!
    Nem egyszerű esőzés követte utunkat, hanem kitartó kiadós felhőszakadás. Ez felül is írta az eredeti terveket! Diákjaink mélyszegénységben élnek, s a leggondosabb szülői felkészítés sem volt elegendő a pillanatok alatt elázó diákoknak. Nagy köszönettel tartozunk az idegenvezetőnek, aki folyamatosan nyomon követte a szlovák híradásokat, hogy hol esik kevesebb, hol ázunk el minél később. A megfelelő vízhatlan felső ruházat hiányát esernyőkkel úgy ahogy sikerült is pótolni, de a lábbelik szárazon tartása már komoly feladatot adott. Így lett az esték legfőbb eseménye hajszárítóval a cipőszárítás.
Az esőzés miatt maradt el pl. a Dobsinai jégbarlang megtekintése is, mert félő volt, hogy az erdei gyalogút során az elázott diákok belépve a hideg barlangba megbetegednek. Azonban voltunk helyette a Nagyszabosi alagútban és láttuk a Garamfői viaduktot is.
A Domicai barlangban külön „ajándékot” kaptunk a mostoha időjárástól, mivel az esőzés következtében megemelkedett vízszint lehetőséget adott csónakázásra.




6.30 Vizsoly – felszállnak az utóbuszra a Vizsolyi Rákóczi Zsigmond Általános Iskola tanulói
7.00 Hidasnémeti – csatlakoznak a Hidasnémeti II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola diákjai

Kigördül az autóbusz a suli elől, a faluból, s alig telik el egy kis idő, már az autópályán Szlovákiában vagyunk…


    Első állomosunk Rozsnyó, ahol csatlakozott hozzánk Pál-Baláž Sebastián, Sebi az idegenvezető. Miután minden kísérő tanárnak ez az első Határtalanul útja, nagy örömmel köszöntjük, s már az első pillanatoktól látszik, hogy fiatal kora ellenére nagyon profi. Akkor még nem sejtettük, hogy a mostoha időjárás miatt még inkább megnövekszik személyének fontossága. Mint már korábban jeleztem az Ő profizmusának köszönhető, hogy a tervezett programokat sikerült úgy megforgatni, hogy minél kevésbé legyünk kitévé a rossz időjárásnak, illetve, ha el is kellett maradnia egy-egy elemnek helyette olyan került be, mely nem csorbította az út értékét. Rozsnyón most nem álltunk meg, hisz itt lévén szállásunk még lesz rá idő, hanem tovább folytattuk utunkat Rimaszombat-ra.
    A buszon az idegenvezető Felvidéki vármegyenevekkel nevezte el a csapatokat, akik megkapták nevüknek megfelelő csapatkártyát és a Kincskereső borítékokat is melyben egyrészt lehetőség volt egyéni versengésre is, de igazán csapatjátékról volt szó. Az utolsó nap a csapatok menetlevelét kértük be, melyek megmaradtak úgy, ahogy az előkészítő nap során kialakultak, Vizsoly-Hidasnémeti vegyesen.
A menetlevél kérdései azonosak voltak, csak a végső válasz betűi változtak. Megfejtés csapatonként:
Menetlevél_1 – Felvidéki
Menetlevél_2 – kincskereső
Menetlevél_3 – abaúji
Menetlevél_4 – fiatalokkal
azaz a projekt címe.



Közben haladtunk Rimaszombat felé, ahol várt bennünket a városnézés, a Gömör-Kishonti Múzeum és Ferenczy István emlékei a Református templomban.







     
































 
Végül az iskoláinkhoz legközelebb eső nagyváros zárta a Felvidéki kincskeresést, azaz Kassa, ahol megtekintettük a Szent Erzsébet Székesegyházat Rákóczi fejedelem sírjával, a rodostói Rákóczi-ház másolatát, és meglátogattuk Márai Sándor lakóházát.
A nap külön ajándéka, hogy részesei lehettünk a kassai iskolák össztáncának és a középiskolások „utcai” vidám Ballagásának.